FRANCI

Önöröm

hiánycikk a teste így üres az este
egymagamban vagyok
jobb híján ilyenkor a jobb kezemhez fordulok
az álló célpont előttem már készen áll
hogy magamévá tehessem tudom csak erre vár

meghúzom,
még egyszer
még kétszer
ha egyedül vagy te is így teszel

az élet apró örömei csak ez jutott nekünk
meg kell húznunk minden este hogy boldogok legyünk
ha marokra fogtad és folyik az oldat
és az érzés áthatott
mikor a nőt teremtette az isten
ilyen úton járhatott

még előttem az éjjel
átbaszott képpel ülök az ágyamon
nem jött a csaj de a fülemben a zaj
irányítja jobb karom
vigaszom kulcsát a kezembe fogom és a nőre gondolok
ettől a jól begyakorolt mozdulattól többé nem tágítok

meghúzom
még egyszer
még kétszer
ha egyedül vagy te is így teszel

Az élet apró örömei csak ez jutott nekünk
meg kell húznunk minden este hogy boldogok legyünk
ha marokra fogtad és folyik az oldat és az érzés áthatott
meghúzom ezt a üveg sört amit rég szorongatok

Változom

Megjött a számla a faszom se várta
ezt a nyomorult másnapot
kenhetném másra de ketten élünk
"nem bírom már a fingszagot"
mondta és lelépett hátra se nézett azt se mondta hogy jónapot
a vérem szívta a húsom tépte a szívemből is jól lakott
pedig a legelején csillogott a szemén
"te vagy nékem a Robin Hood"
gazdagtól elvesz szegénynek ad és a nyílvesszővel is bánni tud
a férfi aki érte hazamegy négyre és büszkén várja a holnapot
hogy fejét igába hajtva nézze hogy múlik amit az ég adott

na ez nem én vagyok
de ígérem változok
holnaptól változok

ígérem holnap , holnaptól változom
megígérem holnap holnaptól változom

nem tudod még de az a szép ebben a világban
hogy minden ember ott van a jóban és a hibában
mint az ember és a lénye úgy a gyertya és a fénye
úgy tartozik egymáshoz mint világ és a világvége.
úgy hagyj engem élni ahogy én is élni hagylak
nem születtél rabnak és én is csak szabadnak
voltam aki voltam és vagyok aki vagyok
nem szabhatom meg az utam és te sem szabhatod

hisz emberből vagyok
hibázok változok
holnaptól változok

ígérem holnap holnaptól változom
megígérem holnap holnaptól változom

Alkotói válság

most arról írok neked hogy miért nincs témám
miért ülök itt egy szál gitárral némán
agyamban üres járat a lelkem vándorol
legyintek így van ez jól megtalálom majd valahol

zöld utat adtam a fénynek itt bennem
hagyom hogy átjárjon hogy csendet teremtsen
mint egy nő rendelkezhet felettem
a nyugalom ösvényén hagyom hogy vezessen
ez kell nekem...

Alkotói válságban vagyok
nem jön ki egy hang sem a torkomon hallhatod
de most megmozgatjuk az eget a földet
kifordítom a sarkából a zöldet
megszívom hogy ne szívjam meg többé már sosem

nem értem miért van az hogy furcsán néznek rám
ha kezembe kis pipám mosolyt fakaszt a szám
mint Tarzan a liánon csüngök a szaván
nyugodt vagyok nem hagy el újra vissza vár
vissza szál...

Alkotói válságban vagyok....

Franci

megláttam őt egy párizsi lány
az apja magyar vagy az anyja talán?
francinak hívták az esőben ázott
laza volt nem cigizett csak pipázott
odaléptem megtömöm ha megkér rá
vágom tele van de fér még rá
olyat szívott kitágult a pupillám
ázik a franci és kacsint rám
gyönyörű a lány őrült szemek most elmondom mit tennék veled

csak ázz velem franci, franci ázz velem

sztorizok még,hát ne menj messze
csöpögött franci egész teste
engem dobott de egész este
az újabb pipát kereste
talált is egyet aztán hármat
elhúzta mint a gonzi a számat
az eresz alá és rámászott
így történt hogy a franci ázott
gyönyörű a lány őrült szemek most elmondom mit tennék veled

csak ázz velem franci franci ázz velem

Mónika

délután fél hat kapcsolom a tévét
a fotelbe huppanok és bámulom a képét
szemembe vigyorog egy kis angyal
fején széles mosoly kis aggyal
fordulhatsz hozzá ha elhagyott az asszony
ha meg kell kérni a csajt hogy végre egyet basszon
ha késztetést érzel hogy elmondd a világnak
buzi lettél s nem akarod kínozni anyádat

Mónika kösz hogy vagy nekünk
Mónika fővárosi istenünk.

tv-n keresztül belopja magát a szívedbe
hajfestéket mosóport árul a szünetben
ha ufót láttál megértően mosolyog a drága
röhögéstől kisírt szemmel megy haza utána
ha dugják a nődet mondd csak el bátran
akkor is ha apádék másztak rá hárman
Mónika egy mosollyal megoldja a dolgot
és odaszületsz ahol többé nem kell nyomorognod

Mónika kösz hogy...

ha megsértettem valakit hát bocsánatot kérek
de maradt még itt kérdőjel amit sajnos nem értek
öt gyereket nevelsz és minimálból éltek
ha nyilvánosan anyázhattok ettől mit reméltek
menj el melózni jön a jó tanács
ez jusson majd eszedbe ha munkát nem találsz
belefulladunk az üres dumák özönébe
de nem mindenkinek van Móni öltöztetőnője

Mónika kösz hogy...

Neked

mikor befelé nézek lelkem tavának tükrében mindig téged látlak
kérdezlek de te nem felelsz magamra így ölelsz
mint vadászó kígyó úgy sziszegsz
életemért tieddel fizetsz
gyere fogd hát mind a két kezem
vezess így várjam a végzetem

velem maradj még ezt várom rég
amit megírtak már előttünk és annyian megtették
nem kell a szó hiábavaló
mert érzem ha szemedbe nézek hogy örök
ami ki nem mondható

mikor kifelé nézek vak vagyok
ne lássam a gátakat
az önzést az irigységet ami köztünk gátat szab
de nem félek te sem félsz tudom
így tovább megyünk
szívből jövő szövetségünkre új pecsétet teszünk

velem maradj még...

Valóság

egy álomvilág az élet hol a csillogás a lényeg
hol a megoldás csak attól függ hogy mennyibe kerül egy bélyeg
pótszülő a tévé és lassan ő az isten ,
neveli a kölyköd ne az igében az internetben higgyen

egy mocskos hely ahol élek de arról leszoktam hogy féljek
mert bárhova nézek ugyanazt látom idegen hamis lények
közösködünk a semmin és ámítjuk magunkat
támogatásként megkaptuk hogy átmosták agyunkat

várom hogy felébredj sajnálom hogy nem érted
hogy ezt az egészet teérted teremtették meg

a föld nem a miénk nem is volt soha
papírt ad cserébe az összes ostoba
a pénz az úr ezt mondják és te megeszed
de ha megdöglenék az ingemre ne varrjatok zsebet

elferdített tények önámítás szép remények
szolgasorba taszított lebutított teremtmények
menüben kért szabadság cola s minden rendben
de levegőt venni nem engednek egy X vagy a rendszerben

titkosított akták nyíltan hülyére vesznek
magasról tesznek arra a gyerekeid mit esznek
üveges tekintet és nem akar összeállni a képlet
de az élet vásznán fejeztek be már tökéletes képet

várom hogy felébredj sajnálom hogy nem érted
hogy ezt az egészet teérted teremtették meg

a föld nem a miénk nem is volt soha
papírt ad cserébe az összes ostoba
a pénz az úr ezt mondják és te megeszed
de ha megdöglenék az ingemre ne varrjatok zsebet

Lelkiismeret

felébredek hajnalban és nem tudom, hogy mi van
valami furcsa látomás gyötör egy hang azt mondja
" fiam !! nem engeded, hogy lépteid kövesse a szemem,
egyedül jársz, pedig sokkal könnyebb lenne velem

hisz bennem van a szeretet , benned meg a béklyó
harminc ezüst ígéret és azt mondtad ez így jó
elrántottad amikor megragadtam a kezed
így elárultad a legnagyobb égi mesteredet"

behunyom a szemem talán rossz álom az egész
de most valahogy úgy hallom, hogy szívből szeretettel beszélsz
arról hogyan léptem le az útról, amit kaptam
s miért volt az, ha visszatértem megint elakadtam

csak kaptam ott az ágyon vajon mik ezek a hangok
tiszta beszéd volt nem holmi templomi harangok
így szolt hozzám "más házában hiába keresed"
"hisz nem vagyok más csak a saját lelkiismereted"

Isten háza nem kőből és fából épített vár
nyisd ki a szíved még ha nem akarod
ő akkor is megtalál
talán a csendben talán egy összefirkált bérház oldalán
halld meg és a válasz ott lesz mielőtt még kimondanám

manapság már közhely,de én hiszek, amíg élek
megyek és nem keresek magamnak menedéket
a sorsom elől amúgy is hiába bújnék
ha újra kezdeném, akkor is ugyanide jutnék

hisz a tegnapon változtatni mondd, ugyan ki tudna?
a holnap is a jövőnek bizonytalan útja
ezért csak a jelen, ami alkalmas arra
hogy meghalld az üzenetet és ródd fel a falra

hogy Isten háza nem kőből....

Jéghideg

jéghideg veríték az hátamon folyik reggel végig
az ágyamon fekszem még becsukott szemmel félig
és álmodom rólad végig
hogy enyém lehess újra meg újra
az oldalamat már nagyon fúrja hogy mivel lepsz meg engem
nem vehetsz meg de rendben
fizetek egy kört
kibontalak mint szűzlányt a kezdő
remegő kézzel iszonyú hévvel
már be is takarlak téged akarlak
legyen végre tűz
elszállt a parázs mint nyáron a darázs
ideig óráig tartott a hatás amit bennem gyujtott a lángod
hamis dallamot játszott
de mászok érted
akarlak téged
csak érted élek
szeretlek értsd meg
1 2 3 4

Építettem

figyelj ide bébi ez egy egyszerű mondat
hisz egy egyszerű ember csak egyszerűket mondhat
arról mi az az érzés ami feszít
ami földre zúz vagy a mennyekbe repít
benned van a kérdés bennem meg a válasz
a legnehezebb utadon én legyek a támasz
és ha úgy érzed már nem akarsz tanulni tőlem
leléphetsz mással is felőlem

én itt leszek neked mindig
jöhetsz hozzám bátran
hogy mit várok el tőled
semmit de nem is vártam
mert

semmi mást csak építettem
valami nagyon szépet bennem
semmi mást csak építettem
gyönyörű szépet a kis szívedbe
nekem...

most gyere vissza bébi még nincs vége a dalnak
ha mindent akarsz mástól tőled is annyit akarnak
te csak kövess engem én megmutatom neked
hogyan adjál úgy hogy közben mások is vegyenek
de ha ez se kell én azt is megértem
tudom milyen hiszen már én is megéltem
keresni a semmit várni a célra
de benned van az ég a kezedben a létra

elmondom még egyszer
mi is az én titkom
ha kérdezed mit adtam neked
nincs is mit leírnom
mert

semmi mást csak építettem
valami nagyon szépet bennem
semmi mást...

MOBILKOR

Popsztár

Esik az eső, hideg van, fúj a szél.
Valami szőke nő a jó időről beszél.
Kanyar nélkül bevettem megint.
De nem hiszem el, hogy a nap süt odakint.
Ezért otthon maradok,
TV-t kapcsolok,
Popsztár-gyanús srácokon ájulok,
Tükörbe nézek, én hibáztam megint!

Ilyennek kéne lenni,
Minden nap segget nyalni,
Percenként szódát inni és hinni, hogy ez jó nekünk!
Ilyennek kéne lenni
Magunkat elviselni,
Hajunkat zselézgetni,
Még ha tudjuk, hogy ettől nem lesz jobb fejünk.

Süt be a Nap, veri az ablakot rám,
Elszakadja, vagy maradjak, de vár,
A szabadság becsavarva előttem...
Ígérem eltűnök, ha ellőttem,
Ezt a poént veletek,
Nevetek gyerekek,
Ha rátok nézek, belegebedek,
Hogy nem lehetek én is ilyen zenész.

Mint te, ha ügyesen tátogsz, egy valag dohányra ráfogsz.
Rángógörcsöt kapsz parancsra, itt nem lehet hibázni.
Nem a saját dalodat játszod, hitelednek gödröt ások,
Terpeszben fölé állok, hogy végre egy jót tudjak kulázni.

1-2-3-4
Indul a buli,
a 0690 az egyetlen az igazi!!

Ilyennek kéne lenni...

Mobilkor

Amikor még a svájci sapka nyomta a jobb füled,
Nem tudhattad előre, mi lehet még, mi jöhet,
De beindult a hullám és követte még 1000,
Hisz műanyag kapcsolat nélkül Te sem létezel

Kell, mert ha nincs a nődnél, tuti, hogy félrelép,
Kell azért, hogy anyu rád szóljon, hogy kész a főzelék,
Kell azért, hogy melózz a gyárban, és szólj át Rezsőnek,
A kocsmába, hogy hűtsék a sört neked meg Dezsőnek,
Kell, mert Michael Night is ilyenen kérdezett,
Kell még valami nyugati szar ami lopja a pénzedet.

De hát...
Ilyen az élet gyorsabb lett,
Gyors kocsi, gyors nő, gyors véglet,
Mobil a test, mobil az agy,
Már mobil a szex is, le ne tagadd.

Elmondták már előttem oly sokan mások,
Hogy klasszikustól idézzek: "Lassuljatok srácok"!
Ha csörög légy higgadt, emeld fel, szeresd és becézgesd,
Egy jól írányzott lövéssel bazd így a kerítésléchez.

Ilyen az élet gyorsabb lett...

Csak Építettem

Most figyelj ide bébi,
Ez egy egyszerű mondat,
Hisz egy egyszerű ember,
Csak egyszerűket mondhat.
Arról hogy mi az az érzés -Ami feszít,
Ami földbe zúz,
Vagy a mennyekbe repít.
Benned van a kérdés,
Bennem meg a válasz.
Legnehezebb utadon,
Én legyek a támasz.
És ha úgy érzed már,
Nem akarsz tanulni tőlem.
Leléphetsz mással is felőlem.

Én itt leszek neked mindig.
Jöhetsz hozzám bátran.
Hogy mit várok el tőled?
Semmit, de nem is vártam, meert...

Semmi mást csak építettem,
Valami nagyon szépet bennem.
Semmi mást csak építettem,
Gyönyörű szépet a kis szívedbe, nekem.

Most gyere vissza bébi,
Még nincs vége a dalnak.
Ha mindent akarsz mástól,
Tőled is annyit akarnak.
De te csak kövess engem,
És megmutatom neked.
Hogyan adjál úgy hogy közben,
Mások is vegyenek.
De ha ez se kell én azt is megértem,
Tudom milyen hiszen már én is megéltem,
Keresni a semmit, várni a célra.
De benned van az ég, és a kezedben a létra.

Elmondom még egyszer,
Mi is az én titkom,
Ha kérdezed mit adtam neked,
Nincs is mit leírnom.

Semmi mást csak építettem...